26.rész

Egy kis romantika!

Felérve a szobámba elgondolkoztam hogy hova is megyünk. Mivel rögtön Louis elegáns öltözete ugrott be azonnal tudtam mit kell felvennem. Kikészítettem a ruhámat és beszaladtam a fürdőbe megcsinálni a hajam. Gyorsan felkentem egy alap sminket mert nem szoktam túlzásba esni. Visszarobogtam a szobámba és neki álltam öltözni. 

Ruhám: 

Ehhez pedig egy nagyon is jó cipőt választottam.

Cipőm: 

Mikor ezt is felvettem még egyszer belenéztem az egész alakos tükörbe és késznek nyilvánítottam magamat. Lassan vonultam le az emeletről. Láttam hogy Louis a konyhában ül és nem hallotta hogy közeledem. Direkt nem kopogtam a sarkaimmal. Mögé sétálva eltakartam a szemeit Ő pedig rögtön megfogta a karom és maga elé állított. 

- Azta. Tökéletesen nézel ki Szerelmem. - csókolt meg. Lassan falta ajkaimat érzékien. Szeretem mikor gyengéden bánik velem. 

- Louis. Elárulnád hogy hova megyünk? - kérdeztem miközben kifelé mentünk az ajtón. 

- Meglepetés lesz. - suttogta a fülembe majd elindult a kocsi másik oldalára. Beszálltam az anyósülésre és vártam míg ő is beszáll. Mikor beült mellém rögtön indított is. Nem szólalt meg ami engem kicsit feszélyezett de úgy láttam őt annyira nem. Olyan 1 órát mehettünk mikor Louis leparkolt. Kiszálltunk és Louis-ba kapaszkodva indultam meg utána. Egy csodaszép étterembe vezetett amitől a szavam is elállt. 

Elvezettek minket egy eldugott sarokba ahol csak ketten lehetünk. Leültünk egymással szembe és az étlapot kezdtük vizsgálni. 

- Jó napot. Matt vagyok. Ma én leszek a pincérjük. - mondta udvariasan Matt.

- Hé haver nyugodtan tegezz minket nem vagyunk ősemberek. - viccelődött Louis és azzal a rohadt édes mosolyával. 

- Oké. Akkor mit hozhatok nektek? - vigyorgott Matt. 

- Egy üveg pezsgőt. És ha bemész a konyhába és annyit mondasz a chef-nek hogy Louis Tomlinson tudni fogja mit jelent. - mosolygott sejtelmesen barátom. 

- Rendben hozom az italt egy pillanat. - és távozott. Louis kikapta a kezemből az étlapot és csak bámult. 

- Van valami az arcomon? - kérdeztem zavartan. 

- Igen. - mondta somolyogva.

- Mi? - nagyon megijedtem mi van ha elkentem a sminkem. 

- Az ajkad. Pedig annak az enyémeken a helye. - és áthajolva az asztalon megcsókolt. Belemosolyogtam a csókba és lehunyva a szemem élveztem. Louis elvált az ajkaimtól és ekkor megérkezett Matt a pezsgővel. Louis felbontotta és töltött mindkettőnknek. 

Belekortyoltam a buborékos italba és lassan ízlelgettem. Lenyeltem és igazán jól esett. 

- Nagyon finom. - mosolyogtam rá. 

- Igen az. - vigyorgott bárgyún. Elkezdtünk beszélgetni mindenféléről és előjött az általam legjobban utált téma. A turné. Azonnal könny szökött a szemebe. Nem akartam hogy elmenjenek innen. Most kaptam őket vissza és alig van 3 hetünk. 3 hét. 

- Kérlek erről ne beszéljünk. Ne rontsuk el ezt a szép estét. - néztem rá Lou-ra. 

- Oké. - mondta és megfogta a kezem ami az asztalon pihent. Nem sokára Matt bukkant fel két letakart tányérral. Lerakta elénk és felfedte az ételt ami istenien nézett ki és az illata is csodás volt. 

- Louis ez csodálatos. - mondtam és megint könny szökött a szemembe. 

- Ne sírj drágám. - kérlelt Louis.

- Nem nem akarok sírni csak minden eszembe jutott. - mondtam és felvettem a késem meg a villám. - Jó étvágyat Boo. - mosolyogtam rá. Elkezdtünk enni és ekkor megszakadtak a témák. Nem szóltunk semmit csak ettünk. A csend nem volt kínos. 1 órával később végeztünk és vidáman indultunk el valamerre. Míg Louis fizetett én elmentem a mosdóba. Kifelé menet pont Louis-ba ütköztem. 

- Mehetünk Baba? - nézett le rám. 

- Aha. - bólogattam. Elindultunk ki de nem a kocsi irányába mentünk. Nem kérdeztem rá mert tudom hogy úgyse mondja el. Sokáig sétáltunk a kihalt csendes utcán mikor beértünk egy parkba. A kicsi utat sok apró gyertya díszítette. Hisz ma erre voltam futni. 

- Louis ezt mégis mikor csináltad? - néztem rá meglepetten. 

- Ma. Mielőtt beállítottam hozzád. Beszéltem a park tulajdonosával és ő kiürítette a parkot miután te haza mentél. Tegnap este jöttem ide és ezen agyaltam már mióta eljöttetek otthonról. - nézett mélyen a szemembe. Lassan elkezdtem közeledni az arcához. Érzékien tapadtam ajkaira. Mikor már nem volt levegőnk elváltunk és tovább mentünk. Miközben haladtunk előre megint eszembe jutott a turné de nem sokáig hagytam a gondolataim arra felé terelődni. Inkább azon agyaltam hogy fogom viszonozni ezt Louis-nak. Elértünk egy nagyon eldugott részhez ahol egy kisebb tó is volt. 

- Mese szép. - suttogtam magam elé. Louis mögém állt és átfogva a derekam figyelte a kicsiny tavat. 

- Ariana... - kezdte Louis.

- Igen? - kérdeztem.

- Azon gondolkoztam ma egész nap hogy mi lenne velem nélküled. Kicsim soha nem akarlak elveszíteni így is elég volt az a másfél hónap nélküled. Nem akarlak elengedni. Így szeretnélek megkérni arra hogy fogadd el ezt a hűség gyűrűt ami azt jelképezi hogy mennyire szeretlek. - mondta és leereszkedett elém. Én a könnyeimtől fátyolosan látva csak bólintani tudtam. Louis boldogan felhúzta az ujjamra a gyönyörű rózsaszín köves gyűrűt. 

- Ez életem leges legszebb napja. Köszönöm hogy vagy nekem Louis William Tomlinson. Te vagy a legcsodásabb ember akit valaha ismertem. - temettem arcom a mellkasába miközben hozzá bújtam. Lassan simogatni kezdte a hajamat. 

- Fáradt vagyok. Édes nem megyünk haza? - kérdeztem nagyot ásítva. 

- De menjünk Babám. - csókolt a hajamba. Elindultunk vissza az étteremhez mivel ott hagytuk a kocsit. Visszaautóztunk a házba ahova halkan mentünk be mert már nem világított semmilyen fény. Felmentünk a szobámba. Én átöltöztem pizsibe és mivel nálam volt Louis egyik boxere meg pólója még régebbről így a boxert odaadtam neki. Elment megfürödni én addig befeküdtem az ágyba. Éreztem ahogy süpped a matrac alattam.

- Jó éjt drágám. - suttogta a fülembe én pedig az álmok világába léptem.