Nem haragszol?
Sziasztok! Íme a rész. Ha tudom akkor még ma rakok még egyet. Jó olvasást!!! Puszi!
★Harry★
Pitty pitty pitty. Szüntelenül csak pittyeg valami. De mi az isten? Jó lenne tudni de még tippem sincs. Egyáltalán hol a picsába vagyok? Még ezt se tudom. A szemem nem engedelmeskedik az elmémnek. Nem tudok mozogni csak hangokat hallok de azokat is csak elvétve. Olyan mintha be lennék zárva egy sötét lyukba ahol csak én vagyok és nem hallok semmit se. Elképesztően szar érzés. Az időt sem tudom követni hogy halad-e vagy csak áll. Az utolsó emlékem az az hogy Louis vérben forgó szemeit látom. De miért mérges rám? Vagy már nem az? Nem tudom ez a kérdés jó kérdés Styles. Próbálom felemelni valamelyik végtagom de nem megy.
- Tudom tudom de lassan 1 hónapja... - ennyit hallok. Mi mi egy hónapja?? Valaki bárki mondja már meg? De semmi kiabálhatok egész nap nem hallanak meg. Hiába. Na még egyszer.
- Mi? - hangomat hallom de nagyon felismerhetetlen. Megköszörülöm és újra megszólalok. - Mi egy hónapja? - kérdezem csukott szemmel.
- Harry? - lágy női hang mondja ki a nevem és hallom a hangján hogy sírt vagy sír. De miért sír?
- Angie hol vagyok? - lehelem halkan.
- Kincsem kórházban vagy. - pityergi.
- Mi? Mióta? - tettem fel az első kérdést ami eszembe jutott.
- Lassan 1 és fél hónapja. - mondja sírva. Mi? Az nem lehet.
- Hanyadika van? - kérdezem.
- Július 16. Nem is emlékszel? - kérdezi kétségbe esve. Most vagy soha. Lassan kinyitom a szemem és az erős fény zavar. Pislogok párat hogy megszokjam.
- Drágám. - borul Angie a nyakamba.
- Szívem hol vannak a fiúk? Hol van Ariana? - kérdezem.
- Ariana-t ma engedték haza. Sokáig volt sokkos állapotban. - motyogja zavartan. De miért mi történhetett.
- Nem emlékszem. Mi történt? - kérdezem.
- Louis mérges volt amiért Ariana nem hallgatott rá. Te védted a húgod és azt mondtad Lou nem is szereti őt. Ő erre neked esett és addig vert amíg már nem voltál magadnál. - mondta az emlék miatt eltorzul az arca.
- Nem rémlik semmi. De hol van a húgom? - kiabáltam amennyire csak tudtam.
- Várj egy kicsit. - mondta. Felállt és kiment a szobából. Kicsit jobban körül néztem itt bent. Fehér falak, fehér ágy pittyegő gépek. De a miért van 3? Kicsit furán néztem a falra. Nem értettem. Felakartam ülni de nem nem tudtam. Hirtelen nyílt az ajtó és Zayn lépett be. Na vele is sokra megyek.
- Szia haver. Hogy vagy? - nézett rám. Arca meggyötört és fáradt.
- Jobban de a fejem fáj és nem tudok mozogni. - mondtam nehezen.
- De legalább felkeltél végre. - ült le az ágyra.
- Ja legalább. - mondtam egy csepp vidámság nélkül a hangomban.
- Hívom az orvost. - ment ki Angie.
- Zayn légy őszinte. Mi van a húgommal? - kérdeztem. Zayn felsóhajtott és mondani kezdett valamit.
- Tegnap haza engedték. Mindent rendben találtak. Jól van. Minden oké. - mondta nyugodtan.
- Akkor jó. - mondtam és mint végszóra belépett a doki nyomában Angie-val.
- Üdv köztünk Mr. Styles. - vigyorgott.
- Reggelt doki. - néztem banbán.
- Hogy van?
- Jobban bár fáj a fejem és nem tudok mozogni. - ismételtem magam.
- Értem. Akkor kérem Mr. Malik jöjjön ide. - mutatott az ágy mellé. Zayn odasétált.
- Rendben akkor 3-ra felemeljük Mr. Styles-t rendben? - Zayn bólintott. A doki 3-ig számolt és én már a levegőben voltam. Ezek után már is a padlóhoz ért a lábam. Éreztem hogy milyen jó hideg.
- Mr. Styles érzi hogy hideg a padló? - kérdezte én pedig bólintottam.
- Ez jó. Na akkor most járjon. - mondta. Nagy levegőt vettem és megmozdítottam a bal lábam. Előre léptem nagyon lassan. És sikerült. Zayn elengedett de a doki még tartott. Mikor már a fürdőnél tartottam rájöttem hogy nagyon ki kell mennem.
- Doki ki kell mennem. - mondtam pirulva. A doki elengedett és már mehettem is ki
Gyorsan elvégeztem a dolgom. Mikor végeztem visszamentem ami valljuk be sikerült.
- Nos Mr. Styles. Ma még bent tartjuk és elvégzünk pár vizsgálatot aztán ha minden jól megy akkor haza mehet holnap délután. - mondta mosolyogva.
- Végre. - sóhajtott barátnőm.
- Zayn behoznál nekem pár ruhát? Nem bírom a kéket. - vigyorogtam. Zayn mosolyogva bólintott és elhagyta a szobát
A doki kiszedte az infúziómat. Végre nem nyomja a karom. Nyújtózkodtam egyet és az ablakhoz lépkedtem. Végre nem vekszem. Angie mögém lépkedett és a nyakamba fúrta a fejét. Lassan megfordultam és átkaroltam a nyakát. Ajakit az enyémekre nyomta és lassan csókolt meg. Viszonoztam a csókját ami olyan volt mintha ezer éve nem tette volna. De igaza volt nekem is hiányzott már.
- Figyelj, van egy ötletem. - kezdte mikor elváltunk. - Na szóval Ariana 18-án lesz 18 éves. Ha minden jól megy Perrie és Danielle már fejben megtervezte a bulit. Az én ajándékom neki te lennél. Nem engedném be a kórházba mondván fel kell frissíteni a ruhatárát. Elviszem vásárolni és titokban veszek neki ruhát ami fel vehet. Addig te elmész a házatokba és elbújsz a konyhába. Ez mind 18-án. Holnap pedig hozzám jössz haza. - mondta lelkesen. Imádom mikor így beleélni magát abba amit mond. Olyan imádni való.
- Benne vagyok. - mondtam.Elmosolyodott és úgy nézett rám. Megsimogattam az arcát és én is mosolyogni kezdtem.
- Ha tudnád mennyire hiányoztál. - sóhajtottam.
- Te is nekem szívem. - lehelt csókot az arcomra nagy nehezen.
- Most el kell mennem. De hamarosan jövök. - mondta és megint megcsókolt. Elengedtem őt, ő pedig kiment a szobából. Lassan visszasétáltam az ágyhoz. Leültem rá és gondolkozni kezdtem. Merre lehetnek a többiek? Ezen gondolkoztam vagy 10 percig mikor betoppant a 4 jó madár. Louis arcára tévedt a tekintetem aki nagyon nagyon meggyötört volt. Szeme kicsik és vörösek. Arca sápadt beesett. Azonnal felpattantam az ágyról és hozzá rohantam. Magamhoz öleltem igazi tesós öleléssel.
- Annyira jó újra látni. - motyogtam fülébe.
- Harry minden rendben? - döbbent le.
- Igen teljesen. Annyira hiányoztatok. - mondtam és mindenkit megöleltem.
- Haver hoztam a ruhákat. Több napra. Remélem Angie elmondta a tervet. - vigyorgott Zayn és ledobta a táskát a földre.
- Igen képben vagyok. Köszi. - ültem le mert kicsit megszédültem.
- Hoztam neked kaját. - mosolygott ír barátom. Na igen a haspók.
- Nagyon köszönöm. - biccentettem.
- Harry beszélhetünk négy szem közt? - suttogott Louis. Tudom miről akar. De én nem haragszom rá.
-Persze. Srácok hoztok fel kávét légyszi. - kértem mire Liam bólintott és magával húzva a másik 2 bolondot kiment. Louis leült velem szembe a székre és a tenyerébe hajtotta az arcát. Halk hüppögés ütötte meg a fülem. Boo sírt de miért?
- Boo Bear mi a baj? - guggoltam le elé. Felemelte a fejét és rám nézett vörös könnyes szemével.
- Nem haragszol? - kérdezte. Megráztam a fejem jelezve hogy nem haragszom rá.
- Tudom hogy nem voltál teljesen önmagad és hogy már 4-szer megbántad. Nem tudok rád haragudni. - mosolyogtam rá azzal az igazi Harry-s mosolyommal.
- Annyira hálás vagyok neked. - ugrott a nyakamba.
- Mondd el mi van Ariana-val. - mondtam neki. A név hallatán még könnyesebb lett a szeme.
- Nem áll velem szóba. Kerül pedig tudja hogy szeretem. Igen szerelemes vagyon belé. - mondta sírva.
- Na majd én beszélek vele. Hidd el soha nem volt az aki sokáig tud haragudni rá. Ismerem őt. Minden rendben lesz. - veregettem vállba. Most is végszóra bejöttek a srácok 5 kávéval. Amin az áltt hogy Hazza azt elcsórtam Niall kezéből.
- Harry nem kén enned? - tette fel Liam a kérdést. És ekkor akkorát kordult a gyomrom hogy mindenki hallotta.
- De asszem kéne. - nevettem el magam. A nap hátra lévő részében megvizsgáltak és mindent rendben találtak így holnap mehetek is haza. A fiúk valamikor 9 felé mentek el. Én gyorsan megfürödtem aztán ágyba bújtam.
- Tudom tudom de lassan 1 hónapja... - ennyit hallok. Mi mi egy hónapja?? Valaki bárki mondja már meg? De semmi kiabálhatok egész nap nem hallanak meg. Hiába. Na még egyszer.
- Mi? - hangomat hallom de nagyon felismerhetetlen. Megköszörülöm és újra megszólalok. - Mi egy hónapja? - kérdezem csukott szemmel.
- Harry? - lágy női hang mondja ki a nevem és hallom a hangján hogy sírt vagy sír. De miért sír?
- Angie hol vagyok? - lehelem halkan.
- Kincsem kórházban vagy. - pityergi.
- Mi? Mióta? - tettem fel az első kérdést ami eszembe jutott.
- Lassan 1 és fél hónapja. - mondja sírva. Mi? Az nem lehet.
- Hanyadika van? - kérdezem.
- Július 16. Nem is emlékszel? - kérdezi kétségbe esve. Most vagy soha. Lassan kinyitom a szemem és az erős fény zavar. Pislogok párat hogy megszokjam.
- Drágám. - borul Angie a nyakamba.
- Szívem hol vannak a fiúk? Hol van Ariana? - kérdezem.
- Ariana-t ma engedték haza. Sokáig volt sokkos állapotban. - motyogja zavartan. De miért mi történhetett.
- Nem emlékszem. Mi történt? - kérdezem.
- Louis mérges volt amiért Ariana nem hallgatott rá. Te védted a húgod és azt mondtad Lou nem is szereti őt. Ő erre neked esett és addig vert amíg már nem voltál magadnál. - mondta az emlék miatt eltorzul az arca.
- Nem rémlik semmi. De hol van a húgom? - kiabáltam amennyire csak tudtam.
- Várj egy kicsit. - mondta. Felállt és kiment a szobából. Kicsit jobban körül néztem itt bent. Fehér falak, fehér ágy pittyegő gépek. De a miért van 3? Kicsit furán néztem a falra. Nem értettem. Felakartam ülni de nem nem tudtam. Hirtelen nyílt az ajtó és Zayn lépett be. Na vele is sokra megyek.
- Szia haver. Hogy vagy? - nézett rám. Arca meggyötört és fáradt.
- Jobban de a fejem fáj és nem tudok mozogni. - mondtam nehezen.
- De legalább felkeltél végre. - ült le az ágyra.
- Ja legalább. - mondtam egy csepp vidámság nélkül a hangomban.
- Hívom az orvost. - ment ki Angie.
- Zayn légy őszinte. Mi van a húgommal? - kérdeztem. Zayn felsóhajtott és mondani kezdett valamit.
- Tegnap haza engedték. Mindent rendben találtak. Jól van. Minden oké. - mondta nyugodtan.
- Akkor jó. - mondtam és mint végszóra belépett a doki nyomában Angie-val.
- Üdv köztünk Mr. Styles. - vigyorgott.
- Reggelt doki. - néztem banbán.
- Hogy van?
- Jobban bár fáj a fejem és nem tudok mozogni. - ismételtem magam.
- Értem. Akkor kérem Mr. Malik jöjjön ide. - mutatott az ágy mellé. Zayn odasétált.
- Rendben akkor 3-ra felemeljük Mr. Styles-t rendben? - Zayn bólintott. A doki 3-ig számolt és én már a levegőben voltam. Ezek után már is a padlóhoz ért a lábam. Éreztem hogy milyen jó hideg.
- Mr. Styles érzi hogy hideg a padló? - kérdezte én pedig bólintottam.
- Ez jó. Na akkor most járjon. - mondta. Nagy levegőt vettem és megmozdítottam a bal lábam. Előre léptem nagyon lassan. És sikerült. Zayn elengedett de a doki még tartott. Mikor már a fürdőnél tartottam rájöttem hogy nagyon ki kell mennem.
- Doki ki kell mennem. - mondtam pirulva. A doki elengedett és már mehettem is ki
Gyorsan elvégeztem a dolgom. Mikor végeztem visszamentem ami valljuk be sikerült.
- Nos Mr. Styles. Ma még bent tartjuk és elvégzünk pár vizsgálatot aztán ha minden jól megy akkor haza mehet holnap délután. - mondta mosolyogva.
- Végre. - sóhajtott barátnőm.
- Zayn behoznál nekem pár ruhát? Nem bírom a kéket. - vigyorogtam. Zayn mosolyogva bólintott és elhagyta a szobát
A doki kiszedte az infúziómat. Végre nem nyomja a karom. Nyújtózkodtam egyet és az ablakhoz lépkedtem. Végre nem vekszem. Angie mögém lépkedett és a nyakamba fúrta a fejét. Lassan megfordultam és átkaroltam a nyakát. Ajakit az enyémekre nyomta és lassan csókolt meg. Viszonoztam a csókját ami olyan volt mintha ezer éve nem tette volna. De igaza volt nekem is hiányzott már.
- Figyelj, van egy ötletem. - kezdte mikor elváltunk. - Na szóval Ariana 18-án lesz 18 éves. Ha minden jól megy Perrie és Danielle már fejben megtervezte a bulit. Az én ajándékom neki te lennél. Nem engedném be a kórházba mondván fel kell frissíteni a ruhatárát. Elviszem vásárolni és titokban veszek neki ruhát ami fel vehet. Addig te elmész a házatokba és elbújsz a konyhába. Ez mind 18-án. Holnap pedig hozzám jössz haza. - mondta lelkesen. Imádom mikor így beleélni magát abba amit mond. Olyan imádni való.
- Benne vagyok. - mondtam.Elmosolyodott és úgy nézett rám. Megsimogattam az arcát és én is mosolyogni kezdtem.
- Ha tudnád mennyire hiányoztál. - sóhajtottam.
- Te is nekem szívem. - lehelt csókot az arcomra nagy nehezen.
- Most el kell mennem. De hamarosan jövök. - mondta és megint megcsókolt. Elengedtem őt, ő pedig kiment a szobából. Lassan visszasétáltam az ágyhoz. Leültem rá és gondolkozni kezdtem. Merre lehetnek a többiek? Ezen gondolkoztam vagy 10 percig mikor betoppant a 4 jó madár. Louis arcára tévedt a tekintetem aki nagyon nagyon meggyötört volt. Szeme kicsik és vörösek. Arca sápadt beesett. Azonnal felpattantam az ágyról és hozzá rohantam. Magamhoz öleltem igazi tesós öleléssel.
- Annyira jó újra látni. - motyogtam fülébe.
- Harry minden rendben? - döbbent le.
- Igen teljesen. Annyira hiányoztatok. - mondtam és mindenkit megöleltem.
- Haver hoztam a ruhákat. Több napra. Remélem Angie elmondta a tervet. - vigyorgott Zayn és ledobta a táskát a földre.
- Igen képben vagyok. Köszi. - ültem le mert kicsit megszédültem.
- Hoztam neked kaját. - mosolygott ír barátom. Na igen a haspók.
- Nagyon köszönöm. - biccentettem.
- Harry beszélhetünk négy szem közt? - suttogott Louis. Tudom miről akar. De én nem haragszom rá.
-Persze. Srácok hoztok fel kávét légyszi. - kértem mire Liam bólintott és magával húzva a másik 2 bolondot kiment. Louis leült velem szembe a székre és a tenyerébe hajtotta az arcát. Halk hüppögés ütötte meg a fülem. Boo sírt de miért?
- Boo Bear mi a baj? - guggoltam le elé. Felemelte a fejét és rám nézett vörös könnyes szemével.
- Nem haragszol? - kérdezte. Megráztam a fejem jelezve hogy nem haragszom rá.
- Tudom hogy nem voltál teljesen önmagad és hogy már 4-szer megbántad. Nem tudok rád haragudni. - mosolyogtam rá azzal az igazi Harry-s mosolyommal.
- Annyira hálás vagyok neked. - ugrott a nyakamba.
- Mondd el mi van Ariana-val. - mondtam neki. A név hallatán még könnyesebb lett a szeme.
- Nem áll velem szóba. Kerül pedig tudja hogy szeretem. Igen szerelemes vagyon belé. - mondta sírva.
- Na majd én beszélek vele. Hidd el soha nem volt az aki sokáig tud haragudni rá. Ismerem őt. Minden rendben lesz. - veregettem vállba. Most is végszóra bejöttek a srácok 5 kávéval. Amin az áltt hogy Hazza azt elcsórtam Niall kezéből.
- Harry nem kén enned? - tette fel Liam a kérdést. És ekkor akkorát kordult a gyomrom hogy mindenki hallotta.
- De asszem kéne. - nevettem el magam. A nap hátra lévő részében megvizsgáltak és mindent rendben találtak így holnap mehetek is haza. A fiúk valamikor 9 felé mentek el. Én gyorsan megfürödtem aztán ágyba bújtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése