11.rész

Buli!!

Most kicsit rákapcsoltam a sebességre hogy jól haladjak! Remélem tetszeni fog!!!

*Ariana*

Lassan 2 hete hogy a baleset volt és hogy ideköltöztem Londonba. Ebben a két hétben voltam igazán boldog bár nem mentem sehova. Megismertem Niall barátnőjét Anne-t. 

Anne Richardson

Imádni való sokat eszik és beszél igazán Niall-nak lett teremtve. Közelebb kerültem Louis-hoz és azt hiszem ennyi. Ma megyünk levetetni a gipszet. Izgulok mert Lou azt mondta hogy utána van egy kis meglepetése. Nem tudom mi az de nagyon várom Hazz megbékélt Louis-val való kapcsolatommal. Szerintem örül is meg nem is. Most a fiúk próbán vannak ezért egyedül vagyok itthon. 4-re érnek haza és már hál' istennek fél négy van. Megkedveltem őket bár Liam nagyon apáskodik felettem de ezt elkönyvelem csak törődésnek. Már izgatottan várom hogy itt legyenek és utána megszabadulhassak a gipsztől. Remélem hogy Lou nem tervez semmi durvát. Tudja az életem eddigi részét csak nem. Akaratlanul is arra gondolok ami tavaly nyáron történt és azonnal el fog a borzongás és az emlékek megszállják az agyam. 

"Az a felhő ami jól esően körbe vesz és megbabonáz minket. A drog hatása ismerősként áraszt el és érzem semmi gondom. Lejjebb csúszok ültömben és élvezem a szer hatását."

Nem! Szólítom fel magam. Hirtelen hangos röhögés hallatszik az ajtóból ami azonnal elhal mikor meglátnak.

- Ariana baj van? - értetlenkedett a bátyám.

- Nem nincs semmi. Csak elkalandoztam. Louis mehetünk? - állok fel és a sráchoz bicegek. 

- Igen. Na srácok majd találkozunk. Csáó! - köszön el és kitessékel az ajtón. Amint kiért utánam azonnal szembe fordított magával és megcsókolt. Csókja most is mint mindig édes és szenvedélyes volt. Imádom. 

- Hiányoztál! - mondja és a homlokát az enyémnek támasztja.

- Te is nagyon. - mondom és hozzá bújok. Nem tudom meddig álltunk ott de egyszer csak Louis eltolt magától és a kocsihoz irányított. Lassan beültem és vártam hogy Tommo is elfoglalja a helyét. Mikor beült már indított is és rám mosolygott miközben kitolatott. Nem ment többel amit a sebesség határ engedett és ez tetszett. Biztonságban éreztem magam mellette. A kórházhoz érve elfogott az izgalom. Végre megszabadulok ettől a zavaró izétől és mehetek a srácokkal bárhova. Mehetek velük próbára sőt egyik álmom is valóra válhat végre: megtanulhatok vezetni. Ilyen gondolatokkal léptem be a kórház recepciójába. Louis úgy jön mögöttem mint aki fél attól hogy bár melyik pillanatban elmegyek tőle. Mindeni pillantásából aggódás, segítőkészség és vigyázás sugárzik. Odaballagok a pulthoz.

- Jó napot! - köszönök a recepciós nőnek.

- Jó napot, miben segíthetek? - kérdezi fel sem nézve a számítógépéből. 

- Ariana Stíles vagyok gipsz leszedésre jöttem Dr. Black-hez. - mondom hát akkor rám néz. 

- Rendben üljenek le hívom a doktor urat. - mondja és már tárcsázza is az orvost. Odalépkedünk Louis-val a székekhez és letelepedünk rájuk. 

- Bemenjek veled? - kérdezte hirtelen Lou.

- Ha szeretnél gyere. - mondtam és újra bambulásba kezdtem. 10 perc múlva nem olyan rég látott orvosomat láttam közeledni. Mikor ideért hozzánk kedvesen ránk mosolygott.

- Miss Styles és Mrs. Tomlinson jó önöket újra látni. - fog kezet velünk a doki.

- Jó napot doktor úr. Hogy van? - kérdezem miközben elindulunk a jól megszokott irányba ahol leveheti a gipszemet végre. Besétáltunk a fertőtlenítő szagú szobába és a doki leült a székébe mint mindig. 

- Nos szóval ma levesszük a gipszet. Csak egy kikötésem van ezek után. Ne hordjon egy darabig magassarkú cipőt mert nem tenne jót a bokájának. - mondja Dr. Black miközben valamit gépel. 

- Rendben. - bólintok. Az orvos pötyög még párat a billentyűn és utána hozzám sétál. 

- Kezdhetjük? - kérdezi kedves mosollyal az arcán. Én bólintok egyet és felállok. AZ ágyhoz sétálok amire fel kell ülnöm. Louis látva tehetetlenségemet odajön hozzám és segít felülni. Egy utolsó puszit nyom a homlokomra és visszaül a helyére. Az orvos odasétál a vágóeszközhöz és elindítja. 10 perc múlva a gipszemnek - amit egyébként Zayn tök jól kidekorált - hűlt helye. Boldogan pillantok az immár gipsztelen lábamra. Kicsit még érdekes de kezdem újra megszokni. Louis arcán is boldog mosoly terül szét.

- Na hogy tetszem gipsz nélkül? - kérdezem már kifelé menve az épületből. 

- Ugyan olyan gyönyörű vagy és az is leszel számomra. - suttogja fülembe és egy puszit nyom a nyakamra. Beülünk a kocsiba és visszaindulunk a Direction házba. Vagyis csak én azt gondoltam. Nem arra megyünk ahonnan jöttünk Lassan már elhagyjuk London határát mikor Louis lefékez egy eldugott kis park szerű előtt. 

Nem kérdezek inkább semmit hanem megvárom a végét. Louis óvatosan mintha még mindig gipsz lenne a lábamon úgy tologat a helyes irányba maga előtt. Egyszer csak egy meseszép ház tárul a szemem elé ami egyszerűen magával ragad az első pillanatban. 

- Louis, hol vagyunk? - kérdezem még mindig kissé extázisban. 

- Ez az én külön házam. - motyogja édes hangján. Az állam a földet súrolja ahogy ezt Louis kimondta. De akkor mit keresünk mi itt?

- Miért vagyunk itt? - kérdezem miközben már az ajtónál állunk és Louis a zárral babrál. 

- Hát gondoltam kell egy kis nyugalom neked is és nekem is. - mondja és végre valahára bejutunk. A nappali még a ház külsejénél is csodásabban néz ki!

Elegáns még is kissé férfias is. A színek nem sötétek inkább világosabbak. Imádom!

A konyha a nappalihoz hasonló színekben pompázik. Ez is egyszerűen csodásan néz ki!

- Louis ez csodálatosan néz ki. Miért nem itt laksz? Miért abban a kicsi és tegyük hozzá elég koszos házban azzal a 4 majommal? - kérdezem hitetlenkedve. Ha nekem ilyen házam lenne tuti itt lennék napi 24 órában. 

- Tudod mindenkinek van egy kis saját kuckója hogy ha egyedül akarunk lenni akkor odamenjünk. De valahogy mindenhez közelebb van a Direction ház. És ez kényelmesebb. - mondja tény szerűen. 

- De akkor most miért jöttünk ide ketten? - kérdezem.

- Mert megbeszéltem Harry-vel hogy ma elmegyünk egy szolíd buliba és szeretném ha itt készülődnél. Áthozattam pár ruhádat Hazza-al hogy tudj miből választani. - mondja és elindul az emeletre. Én persze követem őt mert attól félek hogy eltévedek. Louis megáll egy csokoládé barna ajtó előtt amin a HÁLÓ felirat virít. Benyit lassan a félhomályos szobába. 

Az ágy tökéletesen nagy így eléggé el lehet rajta nyúlni ha az ember aludni vagy csak pihenni akar ez is mint eddig minden tökéletes.

- Azta!  -csodálkozok egy sort itt is. Akkor látom hogy az ágyon az egyik bőröndöm pihen. Louis odavezet az ágyhoz.

- Hagylak készülődni. A fürdő itt van a szoba mögött. - mondja és puszit nyom ajkaimra és elhagyja a szobát.  A bőröndömhöz sétálva kinyitom azt és elkezdek keresni valami jó kis ruhát. Végül pár perces keresés után ezt találtam a legmegfelelőbbnek.

Gyorsan magamra kaptam a ruhát és a kiegészítőket kivéve a cipőt emlékezve a doki tanácsára. Ezért kerestem egy lapos talpú lábbelit. Mivel nem nagyon hordok topánkát inkább tornacipőt ezért nem lepődtem meg azon amit találtam és asszem ez jó lesz ezekhez. 

Még gyorsan megcsináltam a sminkem meg a hajam és már mentem is le Louis-hoz. Louis nem találtam sehol ezért minden ajtón benyitottam amit találtam. De eddig sehol senki. Utolsó reményem egy kisebb fa ajtó volt a folyosó végén. Benyitottam és megtaláltam a keresett személyt. Louis éppen az ingét gombolta be mikor felém fordult. Kidolgozott testre elég csábító volt de ezt a gondolatot gyorsan kivertem a fejemből. 

- Halihó szépségem. - mondta és átölelt a derekamnál fogva. 

- Te beszélsz? - motyogtam még mindig fedetlen mellkasába.

- Jaj te, na adj 5 percet és mehetünk is rendben? - kérdezte miközben kicsit eltolt magától. Bólintottam és visszamentem a nappaliba. Ledobtam magam a kanapéra és azon gondolkoztam hogy hova mehetünk. Nem is kellett 5 perc Louis már itt is volt mellettem. 

- Amúgy jó a csukád, látom megfogadtad a doki tanácsát. - mondta és belepuszilt a nyakamba.

- Hát ja muszáj lesz. - motyogtam hozzá bújva.

- Na viszont akkor menjünk nem akarom megváratni a többieket. - mondta titokzatos mosollyal az arcán. Felálltunk a kanapáról és indultunk is a kocsihoz, gyorsan beültünk és már mentünk is vissza Londonba. Gyorsan visszaértünk és már mentünk is a helyszínre. Mikor megláttam leesett az állam. Egy nagyon szép extravagáns kifinomult szórakozó hely volt. Nem engednek be valami jött-ment tini csordát hál istennek. Louis kisegített a kocsiból és a bejárathoz vezetett. Ott felmutatott egy kártya szerű valamit az egyik gorillának és már bent is voltunk. A hely belülről még szebb volt. Nagyon gyorsan ki tudtam szúrni a tömegben bátyám bozontos haját. Intettem Lou-nak ezzel jelezve hogy megijesztem tesómat. Ő csak elégedetten bólintott és elindult megkeresni a többieket. Gyorsan odasétáltam bátyám mögé aki nem várt mozdulatot tett. Hirtelen megfordult és a magasba emelt. Én csak röhögni tudtam azon amit csinált.

- Szia Göndöröm! - motyogtam immár a mellkasában miközben megölelt. 

- Szia Nyanya! - hívott az idegesítő becenevemen. 

- Na azért még nem vagyok nyanya korban. - sértődtem be. 

- Na gyere bemutatlak pár embernek. - mondta és kézen ragadott. 

Először egy nagy csapat sráchoz léptünk oda és akit kiszúrtam rögtön egyik kedvenc énekesem volt Ed Sheeran. 

- Ed haver. - vigyorgott Harry.

- Szia Haver. És ki ez a csinos kis hölgyemény? - kérdezte miközben rám nézett. 

- Harry húga vagyok, Ariana. Örvendek Ed. - nyújtottam kezet de ő inkább az ölelést választotta. 

- Örülök. De most dolgom van majd beszélünk sziasztok. - mondta ezzel ott is hagyott minket. 

- Most pedig az "1D barátnők" jönnek bár egyet már ismersz. Még hátra van Danielle és a barátnőm akit még nem mutattam be. - motyogta bátyám és Liamék felé indultunk. Danielle már első ránézésre is nagyon helyes csajszi. 

- Sziasztok, Danielle szeretném bemutatni a húgomat. - mondta Harry a göndör hajú lánynak aki kedvesen rám mosolygott. 

- Szia én Liam barátnője vagyok. - ölelt át.

- Én pedig Ariana Harry húga. - öleltem vissza.

- Dani nem láttátok Angie-t? - kérdezte Harry. 

- De az előbb itt volt asszem inni ment. - mondta Liam Danielle helyett. 

- Köszi. - mondta Hazza és a pult felé vettük az irányt. Odamentünk a pulthoz és egy alacsony szőke csajszi bátyám nyakába ugrott. Nagyon kis aranyos baba arca van és igazán illik Harry-hez.

- Szia te biztos Ariana vagy én pedig Angie, a bátyád barátnője.

- Igen, nagyon örvendek és örülök hogy megismerhetlek. Most mondanám hogy Harry mennyit áradozott rólad de nem szeretek hazudni. - mondtam nevetve miközben bátyám karjába bokszoltam. 

- Nem szokása velem dicsekedni. - tettet szomorúságot a lány.

- Na, kicsim ne legyél szomorú. - mondta bátyám és hosszan megcsókolta a lányt. Hirtelen valaki megragadott hátulról és szembe fordított magával és megcsókolt. 

- Táncoljunk. - mondta Louis.

- Rendben. - mondtam és követtem őt a parkettre. Lassú szám volt ezért egymás karjaiba dölöngéltünk. Mikor vége lett a dalnak Louis-val visszamentünk a pulthoz. 

- Kérsz valamit? - nézett rám a fiú.

- Nem tudom amit te! - mondtam és hozzá bújtam. 

- Akkor 2 whiskey-colát. - intett a csaposnak. Nem is kellett sok a pasi hozta is az italainkat. - De csak ezt az egyet. - mondta Louis és már meg is itta. Én lassan komótosan nyeltem le az italt. Az alkohol kissé marta a torkom de nem volt kellemetlen. Hirtelen egy nagy kézre lettem figyelmes ahogy kiveri a kezemből még félig teli poharat. Liam rosszallóan néz Louisra miközben én döbbenten Liamre.

- Ez most mire volt jó? - tudakolom felháborodva. 

- Kis korú vagy Ariana nem ihatsz! Louis hogy engedheted? - kérdezte Liam és nekem itt lett elegem belőle. Folyton próbál apáskodni felettem pedig semmi köze hozzám. 

- Elegem van belőled Liam! Nem vagy az apám nem vagy senkim hogy beleszólj az életembe. - ordítottam a képébe és kirohantam...

Angie Scott

Ed Sheeran

Danielle Peazer

Angie ruhája

Danielle ruhája

Ne haragudjatok rám hogy késtem a résszel de most hosszabbra írtam direkt! Ha tetszett komizz és iratkozz fel!!!

Puszi: Angi