10.rész

Köszönöm!

*Ariana*

Nem tudom meddig ültünk egymásba gabalyodva de nagyon jól esett Lou közelsége. Éreztem valami különleges vonzalmat felé amit nem tudok megmagyarázni. Még nem szerelem de valami ahhoz hasonló. Éreztem hogy egyre laposabbakat pislogok így kissé elhúzódtam a teljesen átázott ruhájú fiútól és felnéztem nyugalmat sugárzó kék szemeibe. Nem tudtam megszólalni mert azonnal elvesztem tekintetében. Éreztem hogy a víz amiben ülünk egyre hidegebb lesz.

- Louis, asszem ki kéne szállnunk ha nem akarunk betegek lenni. - kacagtam kicsit. 

- Oké. - mondta. Erőt vett magán és először ő lépett ki a vízből. Gyorsan megszabadult ruhájától és egy törölközőt csavart dereka köré. Egy törcsivel a kezében jött vissza hozzám. Lassan kiemelt a vízből és talpra állított. Óvatosan becsavart a puha anyagba. Miután ezt megtette nemes egyszerűséggel karjaiba kapott és felsétált velem az emeletre. Megállt a szobája ajtaja előtt és a fejével intett hogy nyissam ki. Megtettem de nem értettem mire készül. Bementünk a félhomályba burkolózott szobába. Louis az ágyához sétált és lerakott rá. 

- Mindjárt jövök. - mondta és kisétált az ajtón. Ott feküdtem és vártam mikor tér vissza. Valami nagyon megfogott ebben a srácban és ez nem történik meg velem sűrűn. Most hogy elmondtam neki azt ami történt még közelebb érzem őt magamhoz. Abba bele se merek gondolni hogy ha nem jövök el ide akkor lehet hogy megint káros dolgokhoz nyúlnék csak hogy ne érezzem magam egyedül. Most hogy újra beszéltem ezekről minden eszembe jutott. Az átmulatott éjszakák az elvonó a drogok hatása. És ekkor nem bírtam tovább újra zokogni kezdtem. Nem érdekel ki hallja meg. Ki akartam adni magamból mindent. Louis nyitott be a szobába én pedig próbáltam magam lecsillapítani. Idesietett mellém és leült az oldalamra. 

- Semmi gond itt vagyok. Shhhh. - csitított mint egy anya a gyerekét. Lassan kezdtem teljesen megnyugodni. 

- Miért mentél ki? - kérdeztem az előbbi eltűnésére utalva. 

- Átmentem a szobádba a pizsamádért. - mondta és valóban ott volt a kezében az említett ruhadarab. Louis átnyújtotta nekem a pizsimet én pedig elkezdtem öltözni. Már nem zavartattam magam előtte. Louis amíg én átvedlettem valahogy addig ő is felkapott egy boxert. Nagy nehezen magamra vettem a pizsamámat. Lou-val szembe fordulva azt hittem elájulok. Louis felsőteste hibátlan.
- Louis, segítesz átmenni a szobámba? - kérdezem.
- Miért mennél át a szobádba? Itt alszol. És nincs vita. - mondta és mögém állva segített az ágyig elbotorkálni.
- Louis. -suttogtam.
- Mmmmm? - hümmögött.
- Mindent köszönök. Nagyon. - mondom és a vállára döntöm a fejem. Louis segít elmenni az ágyig és belefektet abba és azután Ő is mellém fekszik.

- Ariana. - suttogja olyan halkan hogy szinte én sem hallom.
- Igen, Lou? - kérdezem szintén suttogva.
- Nem tudom, csak jó kimondani a neved. - mosolyog.
- Imádlak. - suttogom egyre laposabbat pislogva. Louis nem válaszol ezért gondolom elaludt. Csak néztem nyugodt arcát mikor már én is éreztem hogy a szemem elnehezülnek.
"Lassan mozgok a mögöttem álló emberrel egy ritmusra. Isteni érzés hogy semmi gondom csak szállok és nem törődök senkivel. Érzem ahogy az alkohol keveredik a droggal és ez mennyei érzés. Látom még magam mellett elmenni a barátaimat de nem érdekelnek. Csak az érdekel amit érzek. Testemben száguld az adrenalin. Hirtelen viszont minden megváltozik. A fejem hirtelen megfájdul én pedig sikítok egyet. A földön fekve érzem hogy a fejem majdnem szétszakad. A fülembe beleköltözik egy sziréna éles sivító hangja. Ez még jobban rásegít a fájdalomra!"
- Segítség! - kiabálok és hirtelen felülök. Körbe nézek és nyugodtan konstatálom hogy nem történt meg újra. Louis ijedten ugrik fel mellettem.
- Ariana, semmi gond itt vagyok. Shhhh. - csitít megint mint ma este már egyszer. - Itt vagyok semmi gond biztos csak rossz álom volt. - simít végig a karomon.
- Köszönöm. - ismétlem sokadszorra.
- Na aludjunk. Holnap nehéz nap lesz. - suttogja és a mellkasára ránt. Egyenletes szuszogására én is lenyugszom és hamarosan magával ragad az álmok gondtalan világa.




Na meghoztam az új részt némi késéssel de itt van!!
Jó olvasást Puszi: Angi!