15.rész

Nagy tervek!

Zene

*Ariana*

- Mert bemutatlak a családomnak! - jelentette ki nagy büszkén. Asszem kicsit megszédültem mert meg kellett kapaszkodjak az ágy támlában. 

- H-hogy mi? - kérdeztem vissza.

- Bemutatlak a családomnak. - mondta még mindig nyugodt hangon.

- Jó ezt felfogtam de ha nem kedvelnek akkor mi lesz? - kérdeztem már az ágyon ülve. 

- Hidd el szeretni fognak. - mondta és leült mellém. Kezét nyugtatóan a combomra simította én pedig megszorítottam kezét. Felnéztem rá és láttam hogy a szemében a nyugodságot és komolyságot láttam. Ez egy kicsit megnyugtatott de még mindig félek egy kicsit. 

- De... - kezdtem volna de Louis a számra rakta a másik kacsóját. 

- Nincs semmi de. Tudd hogy ha én szeretek valakit akkor a környezetem is szereti azt a valakit. Márpedig azt a valakit én szerelemmel szeretem és a szüleim is szeretni fogják. - mondta. 

- Louis, most te szerelmet vallottál? - kérdeztem mert nekem ez jött le.

- Igen, azt hiszem. - mondta kissé elpirulva.

- Louis én is nagyon szeretlek. - mondtam és megcsókoltam. Kissé szenvedélyesre sikeredett de a levegőhiány miatt el kellett válnunk. 

- Na készülődj 2 óra múlva megyünk. - mondta és felállt mellőlem. Elindult az ajtó felé de mielőtt kilépett volna visszafordult és rám kacsintott. Mosolyogva mentem be a fürdőnkbe és kezdtem el készülődni. Megengedtem a vizet a kádba hagy legyen jó meleg. Addig felfogtam a hajam magasra egy konytba és elkezdtem megválni a ruháimtól. Elzártam a vizet és a jól eső gőz körül fogta az egész helységet. Belemerültem a jó forró vízbe és relaxáltam. Hirtelen arra lettem figyelmes hogy valaki beül elém a kádba és ő is hátra dőlve élvezi annak melegségét. Kinyitottam résnyire a szemem és Louis békés arcával találtam magam szembe. Mosolyognom kellett. Fogtam magam és háttal neki dőltem Louis mellkasának. Belőle erre egy jó eső sóhaj szakadt ki és két kezével átfogta a derekamat. Mosolyogva hallgattam barátom egyenletes levegő vételét.
- Louis, szeretnék készülődni. - mondtam és elhajoltam tőle.
- Oké, de én még maradok a vízben. - mondta és elengedte a derekam. Kiszálltam a vízből és magamra csavartam egy törölközőt. Visszamentem a szobánkba és elkezdtem készülődni. Felvettem egy fekete csipkés fehérnemű szettet:

Rávettem a gyönyörű ruhát amit Louis-tól kaptam. Kifésültem a hajam és hagytam a vállamra omlani. Felvettem a ruhához illő magassarkút, felkentem magamra egy alap sminket és késznek mondtam magamat. Louis pont ekkor jött ki a fürdőből vizes hajjal és egy szál törölközőben. 

- Fhúha ez jobb annál mint ahogy elképzeltem. - motyogta maga elé engem bámulva. Én csak kicsit vörösödve néztem a cipőm orrát. 

- Köszönöm, de Louis nem kéne készülnöd? - kérdeztem. Louis nem szólt csak bólintott és odasétált a szekrényéhez. Kivett belőle egy sima fehér pólót és egy karamell színű kantáros nadrágot. 

- Remélem így megfelelek neked. - mondta komoly fejjel. 

- Nekem akkor is megfelelsz ha nincs rajtad csak egy törölköző. - mondtam és közelebb léptem hozzá. Karjaival átfonta a derekam és lassan közelebb húzott magához. Ajkai lágyan rátapadtak az enyémekre. Alsó ajkába harapva kértem most én bejutást és meg is kaptam. Szenvedélyesen csókolóztunk addig amíg levegőhiány miatt el nem kellett válnunk. 

- Mehetünk? - kérdezte csillogó szemekkel.

- Persze. - mondtam. Felkaptam a táskámat, megragadva Lou kezét mentem le az emeletről.

Leérve a nappaliba a srácok a kanapén tunyulva tévéztek. Angie és Hazza a konyhában főztek. 

- Srácok elmentünk. Vasárnap este jövünk. - mondta Louis én meg félre nyeltem a nagy semmit. 

- Vasárnap este? - kérdeztem suttogva Louistól. 

- Igen. Sziasztok. - mondta és kimentünk az ajtón. Lementünk a garázsba és a látványtól elakadt a lélegzetem is. A garázsban mindenkinek volt egy külön boxa a kocsijának. Louis-ban egy fekete lamborghini állt. 

- WoW! - adtam hangot csodálkozásomnak. 

- Tetszik? - kérdezte. 

- Igen nagyon. - mondtam és közelebb mentem a csoda járgányhoz. 

- Nem rég vettem, még nem is használtam. Egy különleges alkalomra tartogattam és azt hiszem ez az. - mondta és megcsókolt. 

- De Louis, van ennél különlegesebb alkalom is. Vagy majd lesz. Ez még nem nagy kunszt hogy bemutatsz a családodnak. - mondtam miközben kifelé hajtottunk a garázsból. 

- Nem ennél már csak egy alaklom lesz különlegesebb. - mondta titokzatosan. - Vagy talán kettő de annál több biztos nem. 

- Mire gondolsz? - kérdeztem.

- Arra ha majd az oltárnál leszek veled. És ha majd két egyforma nőt fogok szeretni. - mondta természetes hangon. Nekem azonnal gombóc nőtt a torkomban. 

- Louis ezt még te sem gondolod komolyan. - mondtam a sírás határán. 

- De nagyon is. 

- És ki lesz az a két egyforma ember? - kérdeztem az előbbi szavaira utalva. 

- Te és Lisa. - mondta

- Ki az a Lisa? - kérdeztem kerek szemekkel. 

- A lányunk. - mondta. Na itt én már nem bírtam tovább kigördült az első csepp könnyem. 

- Louis ez mind szép és jó de... - mondtam.

- Nincs de. Ha én eltervezek valamit az úgy lesz! - mondta komolyan és látszott rajta hogy nem viccel. 

Nem szóltam többet ezek után csak hallgattam a lágy ritmust ami a rádióból jött. Az út további részében nem szóltunk egymáshoz. Mikor már esteledett kezdtem aggódni hogy nem tévedtünk-e el. 

- Louis jó felé megyünk? - kérdeztem.

- Igen. Tökéletesen jó felé megyünk. - mondta. Mikor ezt kimondta a szemem elé került egy tábla.